domborműves faragási technikák

Magas dombormű (a szobor szinte elválik a háttértől), fél-dombormű, alacsony dombormű és-dombormű (hasonlóan a mű felületén lévő karcokhoz). Vannak még vonaldombormű és mélynyomat. Az előbbi vésett domborműre utal, hasonlóan a metszethez; ez utóbbi az ellenkező irányban, mélyen a háttér felszíne alá faragott dombormű.

A magas dombormű és az alacsony dombormű a leggyakoribb faragási technikák. A nagy dombormű általában réteges tömörítésű domborműveket jelent, ahol az egyetlen kép vastagságának a kezdővonaltól a dombormű felületének tényleges vastagságához viszonyított aránya meghaladja a két-ötödöt. Egyoldali megtekintésre alkalmas. Az alacsony dombormű általában réteges tömörítésű domborműveket jelent, ahol az egyetlen kép vastagságának aránya a kezdővonaltól a dombormű felületének tényleges vastagságához körülbelül egytized vagy kevesebb. Hasonló egy lapos faragott képhez. Egyoldali megtekintésre alkalmas.